2. fejezet

Hi, babes!
Fogalmatok sincs arról, hogy mekkora örömöt szereztetek azzal, hogy vettétek a fáradtságot a feliratkozásra! Plusz, hogy komiztatok sokan.. Tényleg sokat jelent!
Huh, ha meglesz a harminc feliratkozó akkor pezsgőt bontok! :D Nem gondoltam volna, hogy ennyire elnyeri majd a tetszéseteket..
Na jó, befogom! Jó olvasást és komizást! ;) xxx

Bookworm. - 2. fejezet

A hotel szobám tágas és luxus volt. Minibárral, szobapincérrel, és még felsorolhatatlan extrával, amit normális esetben képtelen lennék kifizetni. A srácok az egy emelettel fentebbi lakosztályokban szállnak meg. Azaz van a hotelben még az enyémnél is luxusabb környezet.
Az hatalmas francia ágy tetején, hason fekve bámultam a laptopom képernyőjét. Az ujjaim már készenlétben álltak a billentyűzet felett és csak a megfogalmazáson gondolkodtam.
Első fejezet: Érdekes benyomások
Hiper sebességgel pötyögtem a betűket, s csakúgy ömlött belőlem az élmény beszámoló. Leírtam a lényeget nagyjából az első találkozástól a ma este végéig. Kivéve a Harry-Taylor párost. Nem tudtam, hogy hogyan írjak róluk úgy, hogy ne legyen sértődés vagy egyéb bántalom. Mégis mit írhatnék? Az elképesztően dögös szívtipró mellett Taylor TöbbszörösGrammy-díjas Swift nem érzi magát felhőtlenül?!
Egész este Taylor titkolózása piszkálta a tudatalattim. Miért vágott olyan bús képet? Valami őrülten bizalmas titkot rejteget, vagy csak egy egyszerű női hisztéria?
A fülhallgatómból az Unpredictable gitárszólója süvített, amikor az ajtó résnyire kinyílt, majd feltűnt egy szőke, kék szemű írmanó. Niall. Nem zavartatva magát bentebb jött, s felém indult. Kitéptem a fülhallgatóimat és leállítottam a zenét. Lecsaptam a laptopomat és kicsit félre toltam.

- Nem vacsoráztál velünk, úgyhogy gondoltam éhes vagy – félénken hadarta.

Leült az ágy végébe és elém pakolt három szatyrot. A mutató ujjammal elhúztam az egyik zacskó fülét, hogy rálássak a tartalmára. Két ételhordozó lapult a mélyén. A gyomrom hangosan megkordult, ahogy Niall kivette a dobozokat és felfedte a tartalmukat előttem. Hmm... Gyros. Utoljára talán reggel hatkor kaptam be pár darab kekszet. A hasam kongott az ürességtől, Niall pedig aranyos volt. Nem szerettem volna elküldeni azután, hogy ide jött, és vacsorát hozott.

- Akkor eszünk? – vigyorogva megvontam a vállam.

A szöszi aggódó ábrázata hamar eltűnt, s neki láttunk a isteni illattal ellátott ételhez. Az érzékeim szinte lubickoltak az ízekben. Úgy faltam, mintha már legalább hónapok óta nem ettem volna egy falatot sem. Niall úgyszintén. Tehát mégsem közhely, hogy csillapíthatatlan az étvágya...

- Na, hogy állsz az írással? – hátra dőlve kinyalta a dobozka alját, miközben beszélt.

- Hát, elég gyatrán...

- Unalmasak vagyunk, ugye? – nevetve kérdezte.

- Dehogy! Veletek nincs semmi baj.. de Haylorral annál inkább – suttogtam.

Igazából sem Harry, sem Taylor nem szolgál nyilvánvaló információkkal. Így nehéz lesz a kapcsolatukról írni..

- Mit akarsz tudni róluk? – letette a tisztára nyalt ételes dobozt, és minden figyelmét rám irányította.

- Hogy mit csinálnak amikor együtt vannak, vagy amikor külön.. Hogyan viselik a reflektorfényt, ami a kapcsolatukra árad.. Ilyesmik – magyarázom.

- Taylor féltékeny – nyögte ki közömbösen. - Harry szereti a jó nőket.. Szokásos problémák.

Helyeslően bólogattam, s fejben már össze is állt, hogy mit fogok róluk írni. Hát persze! A féltékenység tényleg szokásos probléma. Főleg ha két nem átlagos ember kerül össze. De ezek szerint mégsem olyan stabil a románc, mintahogy azt be akarják mutatni a közönségnek. Mondjuk, ha nekem ilyen pasim lenne.. Nos, egész biztos, hogy foggal-körömmel ragaszkodnék hozzá. Taylor mázlista és peches is egyben.

- Ja, meg a múltkor Harry smárolt egy idegen csajjal – hétköznapiasan hozzá tette. - Talán ezt sejti Tay – mormogta, s elővette a második szatyorból a sajtos chipszet.

Oh, te jó ég. Szóval ez a gond... Valahogy sejtettem, hogy ilyesmi álhat a háttérben. Niall pedig készségesen megosztotta velem az információt.
Én máris kedvellek, Niall! - könyvelem el magamban.
Kicsit eltereltem a témát, hogy ne higgye azt, hogy puhatolózni akarok. Bár legszívesebben még sokáig veséztem volna a hallottakat, de ki tudja így is mi lesz ebből. Nem, ezt nem írhatom le. De talán rejtett kódszavakkal megjegyzem a ügyet. Oh, Istenem, mi lenne, ha a lelkes közönség megtudná, hogy Harry ÉszvesztőenDögös Styles milyen erkölcstelen valójában.. Elképzelem, ahogy a rajongók transzparensekkel a kezükben tüntetnek a házam előtt Harry erkölcsének fényesítése céljából. Persze legbelül nagyon jól tudnák, hogy a megcsalás nagyon nem helyes, de váltig állítanák, hogy ˝biztosan részeg volt és azért tévedt el a nyelve˝. Nos, a naiv tinilányok talán még elhiszik az ilyen meséket.

- Oké, én most megyek, ha nem haragszol. Fáradt vagyok és holnap hosszú napunk lesz – aggodalmasan motyogott.

Megértően bólogatok, s kikísérem őt a szobából. Chipsszel teli szájából elhangzott egy Jó éjt, Jill, majd eltűnt a folyosón. Bezárkóztam és lekapcsoltam a összes égő lámpát. Elégedetten vigyorogtam a korom sötétben, s dagadó büszkeséggel görnyedtem a laptop elé. Gépelni kezdtem a csúf valóságról, de csak ártalmatlan jegyzetként. Külön a könyv dokumentumtól. Első fejezet és máris szaftos pletyka témák birtokosa vagyok. Hmm... sikeres jövőt képzelek el a könyvnek.
Niall ImádnivalóanSegítőkész Horan jócskán megkönnyítette a dolgom, azzal, hogy elárult pár kulissza titkot. A következő tervem az, hogy megpróbálom megtalálni Miss Swift barátságosabbik oldalát. Előhozakodom a Jillian hatással, ami – egyesek szerint – kitartó és rámenős. Nos, most szükségem lesz az emberismerő képességemre. A Haylor ügy ígérkezik a legizgalmasabb sztorinak, pedig még csak egy szűk napot töltöttem velük. Oh, el sem tudom képzelni, hogy mi lesz még később. Mi van, ha hamarosan véget ér a bimbózó románc és az én kezemben lesz a szakítás okának a kulcsa. Egyre büszkébb vagyok magamra!

*

Kora reggel őrült kiabálásra ébredtem. A folyosóról hangzott ordításoktól kicsit megugrottam. Kimásztam az ágyból és közben sikeresen magammal rántottam a cicás paplanom. Mindenhová magammal viszem, de most inkább a terhemre van. A kockás pizsama nadrág lezseren lógott a csípőmön, a szintén macska mintás pólóm pedig feltüremkedett,  így kicsit kilátszott a hasam. Néha megijedek magamtól, amiért ennyire macska mániás vagyok. Időnként elképzelem a jövőmet száz nyávogó kiscicával karöltve, kilencven évesen, egyedül. Kiráz a hideg, ha ilyenekre gondolok. Elvonulok az egész alakos tükör mellett, aminek a szélei arannyal vagy valami hasonlóan tömör, drága anyaggal van befedve. A hajam rendezetlen kontyban van, és pár tincsem lelóg. A szemeim táskásak és az egész arcomon látszik, hogy éjszaka fenn voltam. Fékezhetetlenül írtam a gondolataimat a Haylor párossal kapcsolatban. Talán ha nem jön be az írás, akkor pszichológusnak megyek. Végülis kitűnő a probléma megoldó képességem és remekül tudok összepontosítani az emberekre. Nem is rossz ötlet!

- Jó reggelt, Miss Way – Zayn sétált el az ajtó előtt, mikor kinyitottam azt.

Biccentettem. Nem tudtam megszólalni. Azt hiszem berekedtem. Sokszor megesik, amikor túl sok málnás teát iszom. És tegnap este úgy vedeltem a kávéval párhuzamban, mintha az életem múlna rajta. Valahogy ébren kellett maradnom.

- Felébresztettünk, Teddy? – önelégült mosolygás hallatszott Harry szavai mögül, mialatt elment előttem.

Istenem, milyen szívesen rákiáltottam volna most. Utálom, ha Teddynek hívnak. Olyankor tényleg egy nevetséges medvének érzem magam. Maximum a  barátaimnak és a családomnak engedem meg, hogy így hívjanak. Ha más szájából hallom akkor hülyét kapok. Rendben, Mr. DöglesztőGödröcskésMosoly, ezt megjegyeztem. Mindenki bőröndöket húzott maga után, amikre az LFK logó volt rápréselve, én pedig észbe kaptam. Ma megyünk... Illetve mennek egy jótékonysági rendezvényre. A Life For Kids-hez. Adakoznak, meg hasonlók..
Visszarohantam az ágyamhoz, kirántottam az utazótáskámból egy csőfarmert, és egy bő, felhő színű inget. Lerángattam magamról a pizsamám, majd magamra vettem az inget, ami könnyedén hullott a felső testemre. Ezután beleugráltam a farmeromba és felhúztam a kopott tornacipőimet. Az óra már fél kilencnél kattogott, amikor végre kiestem az ajtón és a folyosóra érkeztem. Igen, szó szerint kiestem. A küszöb mintha megemelkedett volna tegnap óta.

- Gyere, Jill – Niall kedvesen felsegített a földről, a szívem pedig valósággal megolvadt.

Olyan rendes velem. És barátságos. Ami itt kevés emberről mondható el. Megigazítottam az ingem, és átvetettem a fejem fölött az oldal táskámat. Magammal viszem a jegyzet füzetem, a telefonom és a speckó kézi fényképezőm. Kell bizonyítékmegörökítés céljából. Meg aztán előfordulhat, hogy Harry úgy látja jónak, hogy kikezd egy csinos szociális munkással. Most, hogy Taylor TöbbszörösGrammy-díjas Swift visszarepült Amerikába.

*

Gyerekzsivaj vett körül minden irányból. A kezemben szorongattam minimum tíz felfújt héliumos lufit és én voltam az osztogató. A göndör fürtös bízott meg ezzel a feladattal, hogy addig se szimatoljak utána. Pedig nem lett volna rossz alkalom. Itt végülis nem dühödhet be.
Halvány mosollyal tanulmányoztam a srácokat, ahogy összpontosítva beszélgetnek a gyerekekkel és játszanak velük. Nem bírtam figyelmen kívül hagyni, azt ahogy Harry bánt a kicsikkel. Te jó ég! Annyira jól nézett ki velük. Én pedig kényszeresen elkezdtem harapdálni az alsó ajkam óvatos álmokat szövögetve róla és az eddig ismeretlen; kedves oldaláról. Egy szőke hajú kislány elpirulva megkérdezte, hogy megérintheti-e azokat a göndör fürtöket. Harry rábólintott, én pedig egy percre elvesztettem magam felett az irányítást. Oh, Istenem, ha én túrhatnék a kusza tincsei közé... Hát, kész kánaánban érezném magam. Ahogy az ujjperceimet csikiznék a rakoncátlan fürtök, és ahogy halkan lehunyt szemekkel élvezné az érintéseim.
Elég már! - kiáltok rá saját, merész fantáziámra.
Megráztam a fejem és visszatértem a jelenbe. Nem szabadna ilyesmikről ábrándoznom. De ez a külső.. Sok mindenről elvonja a figyelmem. Még arról is, hogy egy erkölcstelen, arrogáns alak. Oh, pedig milyen szép lenne, ha netalántán szingli, kedves, megértő és barátságos fiú volna.
De ilyen max a könyvekben, vagy a filmekben fordul elő. Ez a valóság, és egyébként is Jillian Way! Hogy gondolod, hogy kikezdhetnél vele, amikor a szerződésben az egyik határ az, hogy nem kerülhetsz közeli kapcsolatba velük. Tegyél le a gyerekes ábrándjaidról és koncentrálj végre a feladatodra! - korholom álmodozó elmém.